Lenda Nu’u Kakún Timor

Iha Tempu liuba, mais ou menus tinan 100 ona, iha mane ida nu’udar ema la’o rai, hahú hosi loro monu, la’o ba Loro Sa’e.  

Iha dadeer ida, ema la’o rai ne’e, hamutuk ho labaraik mane oan ida, mais ou menus tinan 10, sira la’o ba ailaran dok husi tasi ibun.

Wainhira tempu meiu- dia, tanba sira hamro’ok ona, iha rai fuik maran, nune’e sira buka ai sira ne’ebé mak iha be’en, ta’a tiha nia kulit nune’e, hemu hodi oho hamro’ok, tanba be’e matan ida mós laiha.

bainhira Labarik ne’e, ta’a hela ai kulit, derepente de’it, ema la’o rai ne’e, haree hetan kedas nu’u kakún maran ida, latan besik hela ai hun nia sorin, hanesan los ema nia ulun ruin.

Laiha lian, ema la’o rai ne’e, foti kedas nu’u kakún ne’e, hodi tau iha nia kohe laran. Ikus mai Nia (ema la’o rai)kontinúa la’o husi Loro sa’e, mai fali rai klaran.

Depois, to’o iha nia uma, liu tiha semana balu, iha kalan ida, fó mehi ba mane ne’e dehan, “Ha’u la’os nu’u kakún, maibé tanba funu mak ema tesi ha’u nia ulun mak soe iha ne’ebá.”

Rona tiha ne’e, mane Masonik ne’e komesa ta’uk, hodi rai ketak tiha nu’u kakún ne’ebé nia hetan iha momentu ne’ebé kuandu vizita ba rai ulun.

Iha tempu ne’ebé lahanesan liu tiha fulan rua, iha loron ida, oras meiudia nian, ema Masonik ne’e, la’o mesak fali ba iha tasi ibun hodi hola anin malirin loraik nian.

Teki – teki hanesan ema ida dehan ba nia, “O ke’e lai iha rai henek leten ne’eba, o sei hetan tan nu’u kakun ida tan.”

Rona tiha ne’e, mane ne’e mós komesa hakbesik aan, hodi ba ke’e ho nia liman, lato’o metru ida, haree ho matan, hetan kedas nu’un kakún ida ne’ebé ladun bot, hanesan nu’u kakún ida bé antes ema la’o rai  ne’e hetan husi rai ulun.

Ba kalan dahuluk nian, hafoin lori mai uma, mane masonik ne’e, mehi tan ba dala rua konaba nu’u kakún ba daruak ne’e dehan katak, “Nu’u kakún ne’e, ha’u nia fen, nia mós mate tanba ema haree ami nia matenek natureza, ema la’o rai(Mala’e) sira mak oho nia, hodi ta’a nia ulun, ikus mai hakoin de’it iha tasi ibun.”

Antes hadeer mane la’o rai ne’e kontinua nia mehi no rona lian dehan “Obrigadu ba ita, bele lori ami hamutuk maske kleur ona, ami lahosoru malu, maibé tanba ita nia tulun, ami bele hasoru malu hikas. Tempu ona ba ami hosi hasoru fali ho Na’I Maromak.”

Ligadu ho lenda ne’e, iha mós istoria ki’ik  balu dehan, Nu’u alende hanesan ai – han ida, identik mos hanesan ema nia ulun. Tanba ne’e, iha nu’u nia fukun leten iha matan rua no ibun.

Ai – Nu’u Iha Funsaun barak  

Ai – Nu’u iha funsaun barak tebes. Ita bele uza hodi tein, bele sai fali ba Mina Nu’u.

Tein mina husi nu’u la’os de’it ba han, bele sai mós, mina virgen hodi kura moras ka bele transforma ba  kosmetika sira.

Husi parte seluk, Nu’u nia kesak bele halo ba ai – sar hodi sar rai. Nu’u tahan bele sai hanesan kalen, hodi taka uma nia kakuluk, bele didin uma, ou halo tenda hodi selebra festa kasamentu, festa kultura, no seluk tan.

Iha loron finadu ka loron importante sira, inan feton sira uza nu’u dikin hodi halo katupa.

Iha tempu uluk beiala sira, uza nu’u nia lolon, hodi halo uma nian ri’in, no utiliza mos ba atividade importante seluk hanesan halo ponte hodi fasilita movimentu transporte nian .

Entretantu, haree husi matan ema agrikultor nian, nu’u tahan uza hodi sunu rai. prepara ba kuda modo sira, batar no seluk tan.

Funsaun seluk, nu’u nia kelen bele utiliza sabir sai fali hanesan ai kait hodi ka’it hudi dubun, ai – dila tahan no seluk tan. Ba Labarik sira uza nu’u kelen hodi halimar halo ba arma/kilat halimar nian. Alen ne’e, uza nu’u kelen sai hanesan fonte ba konvoiu halimar nian.****(H/Time)